Kezünk nyomát őrzi – Köztéri alkotások, emléktáblák, emlékhelyek

Vasúttörténeti Minipark

Június 30-án, hosszú tervezgetés, számtalan önkéntes munkaóra és példaértékű összefogás eredményeként került felavatásra a Vasútállomás előtti körforgalomban a vasút történetének néhány különleges eszközét, Vízdarut, kézi hajtányt és a váltó képet bemutató látványosság.

Védettségi tábla a Korda ház falán

Április 14-én, a Műemléki világnapi programsorozatunk részeként, kiemelt helyi védelmet jelölő táblát avattunk a Vásár utca 20. szám alatti, egykori Pethe, később Korda házként ismert, közel, 200 éves, a család által gondosan, korhűen felújított polgárház falán.

Védettségi tábla a gazdaház falán

Április 14-én, egyesületünk újjáalakulásának 35. évfordulója alkalmából, az ünnepi programsorozat részeként védettségi táblát avattunk a Vásár utca 34. szám alatti, egykori gazdaház falán.

Városnév tiszafából

Hosszas ötletelés, felmérés után egy élőnövényes, egyedi városnév felirat megvalósítása mellett döntött egyesületünk, melynek elhelyezésére a Lidl mellett található zöld területen került sor.

Városszéli csárda – védettségi tábla

A Műemléki Világnaphoz kapcsolódva lepleztük le a helyi védettséget jelölő táblát a Rézműves utca 1. szám alatt.

Nagykun Klub védettségi tábla

A Kulturális Örökség Napjaihoz kapcsolódva lepleztük le a helyi védettséget jelölő táblát a Nagykun Klub falán.

Dr. Pólya Kálmán emléktábla

Dr. Pólya Kálmán, szülész-nőgyógyász, tisztifőorvos munkásságára emlékezve avattunk emléktáblát egykori, a mai OTP épületében lévő lakóháza falán novemberben, a Szociális Munka Napja alkalmából.

Csukás István emlékfal

Csukás István író, költő, városunk szülötte egykori szülői házának helyén emlékfalat állítottunk a Kossuth utca kanyarulatában. A Műemléki világnapi rendezvénysorozatunk alkalmából felavatott emlékfalon a szintén helyi illetőségű, Pintér Attila szobrászművész által készített bronz emléktábla is látható.

1848/49-es kórház emléktábla

Az 1848/49-es szabadságharc 170. évfordulója alkalmából emléktáblát helyeztünk el a Kossuth u. 38. számú ház falán, emléket állítva annak, hogy a forradalom idején itt működött a kórház, az úgynevezett ispotály.

Kontai iskola emléktábla

Szeptember 21-én a Kontai iskola helyét jelöltük meg emléktáblával, utolsóként a tanyasi elemi népiskolák sorában.

Gyermekorvosi rendelő védettségi tábla

A Műemléki világnapi rendezvénysorozat keretében, április 20-án, helyi védettséget jelölő táblát helyeztünk el a Városközpont megújító pályázat keretében szépen felújított, Nyár utcai Gyermekorvosi Rendelő falán.

Dr. Rácz Ferenc emléktábla

Dr. Rácz Ferenc belgyógyász, reumatológus szakorvos, előd egyesületünk alapító tagja emlékére helyeztünk el emléktáblát egykori, Széchenyi utcai lakóháza falán (a gimnáziummal szemben) a Szociális Munka Napja alkalmából, november 13-án.

Gaál Kálmán mellszobor

Hosszú évek várakozása után, sok, lelkes felajánló adományának segítségével avattuk fel Gaál Kálmán, városépítő polgármesterünk Györfi Sándor szobrászművész által bronzba öntött mellszobrát augusztus 17-én (a Város Napján) a Kálvin Park utolsó szabad öblözetében.

Piaccsarnok védettségi tábla

Április 21-én, a Városközpont megújító pályázat keretében szépen helyreállított Piaccsarnok sor falán helyeztük el az ilyenkor szokásos helyi védettséget jelölő táblát a Műemléki világnapi programsorozatunk részeként.

Piculás Civilház védettségi tábla

2008 óta – egyesületünk kezelésében – Civilházként működik a Vásár utca 16. szám alatti épület, ami egykor Takarékbankban volt. A Piculás néven ismert épület falán helyi védettséget jelölő táblát helyeztünk el a Műemléki világnap alkalmából.

Csorbai tanyasi iskola

A tanyasi elemi népiskolák sorában következőként a csorbai helyét jelöltük meg emléktáblával szeptember 24-én. Az egykor ott élő Hegedűs család jóvoltából emlékoszlop is került a tábla mellé, melyen a tanyasi iskola működése alatt a környéken élő családok neveit olvashatja az arra járó.

Vajda Lajos emléktábla

Vajda Lajos, az I. világháborúban gyógyító hipnotizőr emlékére avattunk emléktáblát a Petőfi u. 30. szám alatti egykori lakóháza falán július 22-én.

Dr. Bárány Tibor emléktábla

Dr. Bárány Tibor orvos munkásságának emlékére november 11-én, a Szociális Munka Napja alkalmából emléktáblát avattunk az általa alapított, Rákóczi úti Bárány szanatórium (ma orvosi rendelő) falán.

Műemlék épület

2015. április 17-én került sor egyesületünk szervezésében arra a rendezvénysorozatra, melyben megemlékeztünk a Városháza építésének 115. évfordulójáról is. Az ünnepi rendezvény keretein belül a műemléki épületté nyilvánított Városház Palota bejáratánál műemlék védelmi táblát lepleztünk le.

Lipcsey Iskola

110 éve épült a Lipcsey Tanyasi Iskola, melyet – rendhagyó módon – a Református Egyház tartott fenn egykor. Helyének emléktáblával való megjelölése fontos programja volt az Elszármazottak Találkozójának szeptemberben 21-én.

Zeneiskola védettségi tábla

Műemléki világnapi rendezvényünkön, áprilisban, a Baptista Alapfokú Művészeti Iskola, azaz Zeneiskola falán helyeztünk el helyi védettséget jelölő táblát.

Szökőkút

Augusztusban – sokunk örömére – átadásra került a Városközpont megújító pályázat keretében felújított Szökőkút, melynek elkészítéséhez két millió forinttal járult hozzá egyesületünk a sok éves gyűjtésnek és nemes lelkű adományozóknak köszönhetően.

Műemlék épület

Április 19-én a Műemléki Világnap alkalmából a város kiemelten védett épületei közül a példás módon megőrzött és felújított gyógyszertár épületén helyeztünk el védettséget jelző márványtáblát. Az épület bemutatása során Dr. Ducza Lajos tiszteletbeli elnökünktől hallhatta a népes közönség az épület történetét és azt, hogy annak mindenkori megőrzésében és javításában mekkora szerepe volt a Zöldy, majd a Hegedűs gyógyszerész családoknak.

Turgonyi tanyasi iskolája emléktáblája

Szeptember 14-én a Tanyasi Diákotthon fennállásának 50. évfordulója alkalmából baráti találkozót szerveztünk, melynek keretében újabb tanyasi iskola, ezúttal a Turgonyon lévő helyén avattunk emléktáblát, az egykor ott élő nevelők és tanulók adományainak segítségével.

Szeremley Barna lakóházának védettségi táblája

Áprilisban, a Műemléki világnap alkalmából került helyi védettséget jelölő tábla gimnáziumunk egykori igazgatójának, Szeremley Barnának akkori lakóházára, mely napjainkban óvodaként működik, a gimnáziummal átellenben.

Göröngyösi Tanyasi Iskola emléktábla

Az Elszármazottak Találkozója keretében – szeptemberben – emléktáblával jelöltük meg az egykori Göröngyösi Tanyasi Iskola helyét, melyet az ott tanulók adományainak felhasználásával készíttettünk el.

Diákotthon védettségi tábla

1902-ben épült a katolikus templommal szemben a plébánia, mely ma diákotthonként funkcionál. Mai napig is láthatók rajta az eredeti homlokzati díszek és a szabad nagykunok oroszlános címere. Áprilisban, szintén a Műemléki Világnap programjainak részeként került az épület falára az kiemelten védett épületeket jelző tábla.

Petőfi fa emlékkő Nagyaron

Nem városunkban ugyan, de a mi kezünk nyomát őrzi az az emlékkő, melyet októberben, egy kirándulás fő állomásaként helyeztünk el Nagyaron annál a tölgyfánál, amit dr. Tóth Albert, egyesületünk alapító tagja nevelt a saját kertjében a Petőfi – fa utolsó makkterméséből és amit 1999-ben ültettünk jelenlegi helyére.

Pásztorkodás emlékhelye

A „Mély a múltnak kútja” pályázat keretében készült el a Pásztorkodás emlékhelye, mely a város lakosainak egykori legfontosabb megélhetési forrásának, az állattartásnak és azok mestereinek, a pásztoroknak állít emléket a József Attila-Gyep utca kereszteződésében, a legelőre hajtott jószágok egykori útvonalán. A Műemléki Világnap alkalmából áprilisban avatott gémeskút és környéke azóta – sokunk örömére – találkozási ponttá, a kisgyermekes családok kikapcsolódási helyévé, a városba érkezők számára nagy tetszést arató látványossággá vált, nekünk pedig apropót ad újabb hagyományőrző rendezvények szervezéséhez. A pásztort Nemes Sándor (Hejce) famíves készítette, a kutya Rózsa Imre (Pacsér) alkotása.

Védettségi tábla a Móricz Zsigmond Gimnázium falán

2010. április 16-án újabb védettségi táblát helyeztünk el városunk egyik legpatinásabb épületén a Móricz Zsigmond Gimnáziumon a Műemléki Világnap alkalmából rendezett ünnepség keretében. Az épület – mely egykori tanulójáról kapta nevét – szépségével és tekintélyt parancsoló méreteivel méltán lépett az egyesületünk által védettnek nyilvánított épületek sorába.

Bárány kút

Városunk Arany János utcán található meleg vizű, ártézi kútja sok éve vonzza a gyógyulni vágyó lakosokat. Megfogalmazódott az igény egy látványos és praktikus kút és a környezet igényes kialakítására. A Bárány kút megvalósulásához szervezéssel, forrásteremtéssel és sok fizikai munkával járult hozzá egyesületünk. A bárányfejeket Pintér Attila szobrász, a kerítést Nagy Imre, egyesületünk tagja készítette, a tetőt pedig a kút mellett épült Ifjúsági Szálláshely fa részeit készítő erdélyi ácsoknak köszönhetjük.

Bogarasi halom tábla

Az Elszármazottak VI. Találkozója keretében, 2010. szeptember 26-án állítottuk a Bogarasi-halom emléktáblát. A háttérben látható halom 94,4 m tengerszint feletti magasságával városunk legmagasabb pontja, mely a környezetében előkerült leletek tanúsága szerint a szarmata korban keletkezett „kurgán”, temetkezési hely volt.

Országzászlós emlékmű

1936-ban az akkori Városvédő Egyesület készített egy országzászlós emlékművet, amit 1945–ben leromboltak. Sokak vágya teljesült, amikor a város lakossága összefogott és közadakozásból új emlékmű készült, melyet 2010. június 4-én avattunk fel. Az turulmadaras trianoni emlékmű Györfi Lajos szobrászművész alkotása. Az országzászlós emlékmű elkészíttetésében és környezetének kialakításában oroszlán részt vállat egyesületünk az alapítványunkkal együtt.

Papgát emléktábla

A Papgát emléktáblát 2004-ben állította egyesületünk az akkori Elszármazottak Találkozója keretében. Festett betűi az évek során, az időjárás következtében elhalványultak, felirata olvashatatlanná vált. Ezért új, mart betűvel készült táblát helyeztünk el a régi helyén, mely így már időt állóan hirdeti az 1875-ben létrehozott Papgát – melynek darabjai a mai napig láthatók -készültének körülményeit, a városunkat az árvíz ellen védő lakosok és az őket vezető lelkészek hősies munkáját.

Piculás civilház

Kisújszállás Város Önkormányzata pályázatot írt ki a Vásár u. 16. szám alatti egykori Piculás Takarékbank épületének CIVILHÁZ-ként történő üzemeltetésre, melyet egyesületünk nyert el. A 2009. év folyamán a romos épületből szépen felújított, irodákkal, kiállító helyekkel, modern technikai lehetőségekkel, használható mosdóval, teakonyhával felszerelt Civilházat alakítottunk ki. Köszönhető ez nyertes pályázatainknak, a jelentős egyesületi önrész felhasználásának és annak a több, mint 1000 órányi önkéntes munkának, melyet felnőttek és gyerekek egyaránt lelkesen végeztek.

Emléktáblák

2009. április 17-én a Műemléki Világnap alkalmából emléktáblával jelöltük meg a volt Takarékpénztár, a Színház-Vigadó és a Korona Szálló és Vendéglő patinás épületegyüttesét – ezzel szaporítva a kiemelt védelem alatt álló kisújszállási épületek sorát.

Emléktábla a zsidó temetőben

A zsidó temetőben ebben az évben újabb értéket teremtettünk. Oláh László műköves mester restauráló munkájának köszönhetően egy több tucat darabra tört első világháborús emléktáblát avattunk fel a városszépítő tábor zárásaként.

A zsinagóga felújított emléktáblái

Ugyanekkor, a zsinagóga építésekor készült és lebontásáig ott lévő két emléktáblát újíttattunk fel és helyeztünk el a Holokauszt emlékfal hátoldalán egy szívhez szóló ünnepség keretében.

Jászkun huszárok emlékmű a Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán

A Nagykunsági Szellemi Műhely kezdeményezésére a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum udvarán októberben felállított Jászkun huszárok emlékművének elkészíttetését pályázati támogatásból és közadakozásból segítette egyesületünk.

Faültetés a vásártéren

Társszervezetekkel közösen, több mint 600 facsemetét ültettünk el a vásártéren az önkormányzat, számos civil szervezet és egyéni támogató jóvoltából december 7-én.
62 vállalkozó kedvű felnőtt és gyermek dolgozott a jó cél érdekében.

Védettséget jelölő táblák a városban

Évek óta terveztük, hogy védettséget jelölő táblákat helyezünk el városunk régi épületein. Az idén végre megvalósult a terv: tábla került a volt Járásbíróság, mai Szabadság téri iskola, az egykori Bárány szanatórium, ami jelenleg orvosi rendelő és a Tájház, az egykori Ábri ház falára.

Emléktábla a Kis- és Nagy Csivag-ér jelölésére

Hagyománnyá vált, hogy az Elszármazottak találkozója keretében egyesületünk megjelöli városunk egy-egy természeti vagy kulturális értékét. Erre került sor szeptember 28-án is, amikor egy családias ünnepség keretében a város keleti határában fekvő Kis- és Nagy Csivag-ér jelölésére emléktáblát állítottunk.

Emléktábla Marjalakán

Marjalaka emléktáblával való megjelölésére 2000. szeptember 23-án került sor. Az évek során – kitéve az időjárás viszontagságainak – a tábla festett betűi elhalványultak, felirata olvashatatlanná vált. Így, az ősi telephelyet jelölő megkopott tábla helyett új, mart betűvel készült, időtálló táblát helyeztünk el a régi helyén.

Kun kapu

május 24–én avattuk fel a Kun kaput, melynek elkészítésére az NCA határon túli kapcsolatokat segítő keretéből nyert támogatást egyesületünk. Alsócsernátoni, pacséri és kisúji fafaragók valamint helyi segítőik készítették el a május 17-24. között megrendezett fafaragó tábor keretében az impozáns kaput, melyet a Városháza parkját átszelő út végén állítottunk fel, ami ettől kezdve – tisztelegve az 1934-ben alakult elődegyesület vezetője, Dr. Csányi József munkássága előtt – a Csányi sétány nevet viseli.

A Kálvin park dísze

A Kálvin park díszét, Papi Lajos a fák ölelésében 20 éve békésen merengő, törékeny Kun madonna szobrát 2005-ben megrongálták.
Egyesületünk elhatározta, hogy a művész iránti tiszteletből és a lakosság régi kérését is teljesítve helyreállíttatja a szobrot.
Elkészítésére Györfi Sándor szobrászművészt kértük fel.
A kőből készült Madonna a Műemléki Világnap alkalmából rendezett ünnepség keretében, 2008. április 18-án került vissza eredeti helyére.

Kossuth-szobor

Kisújszállás 1887-ben díszpolgárává választotta Kossuth Lajost. Ennek emlékeként már az 1934-ben megalakult Városvédő Egyesület tagjai is tervezték egy Kossuth szobor állítását, de a pénzromlás miatt csak egy olajnyomatot tudtak vásárolni. Ami ma is megtekinthető a Móricz Zsigmond Gimnáziumban.
Mai egyesületünk – adózva az előd egyesület emlékének is – 2006-ban gyűjtést szervezett a szobor elkészíttetésére és ennek eredményeképpen megvalósította a tervet. 2007. március 15-én a Kálvin parkban (barátja Illéssy János közelében) került felavatásra Kossuth Lajos mellszobra, mely a hazafit – egyedülálló módon – ’48-as bokrétás kalapban ábrázolja.
A szobor alkotója Györfi Sándor szobrászművész.

Kun kapitányok emlékkövei

Egyesületünk 2007. május 18-án ünnepelte újjáalakulásának 20. évfordulóját.
Ebből az alkalomból – az ünnepi közgyűlést megelőzően – avattuk fel a Városháza parkjában a Kun kapitányok fasora mellett a kapitányok emlékköveit.

Emléktábla a vasútállomás falán

150 évvel ezelőtt adták át a forgalomnak a vasútvonal Szolnok-Debrecen közötti szakaszát. Ez alkalomból 2007. november 23-án ünnepélyes keretek között került felavatásra a vasútállomás falán ez az emléktábla, melyet az önkormányzat és egyesületünk közösen készíttetett.

Kis-és Nagy-Turgony emlékére

E tábla a több alkalommal elsodort két falu, a két Turgony mely Kisújszállástól északnyugatra, a 4-es számú főútvonallal párhuzamosan feküdt, kb. 3 km hosszan húzódva Kenderes határáig – elfutott és elpusztított lakóinak emlékét idézi.

Dr. Kiss Tamás emléktábla

Kiss Tamás ezt írta egy levelében:
“… oda tartozom génekben Csukás, Ladányi, Papi együttesébe…s ha szabad a történelmi gyökerekig érni… az Illéssyek, Keszi Hajdúk, Pallagiak, Szeremley Barnák, Aranyok, Nagy Imrék, Móriczok sorába.”
Neki – a Nagykunság és a Hajdúság költőjének – állít emléket az Ady Endre (volt Mária Terézia) úti szülőház falára helyezett emléktábla.
Alkotók: Pintér Attila, Oláh László 2006.

Burai Zoltán emléktábla

Burai Zoltán cigányprímás emlékét őrzi az emléktábla, melyet 2006. szeptemberében avattunk fel a korábbi Rózsakert Étterem falán, ahol Burai Zoltán zenekarával hosszú éveken át szórakoztatta a vendégeket magas szintű és sokrétű zenei tudásával.
Az emléktábla készítője: Oláh László

Zsoldos István emléktábla

Zsoldos István nagyszerűségének – aki tehetségét, tudását felhasználva, mindig a közjót szolgálta – ezen emléktábla állításával adózik városunk. 2005-ben (jelképként) a Kulturális Örökség Napjai keretében, a város legrégebbi középületén, a Morgó csárda falán került elhelyezésre
a Városvédő és –Szépítő Egyesület és az Öregdiákok Baráti Köre kezdeményezésére.
Az emléktábla alkotói: Pintér Attila szobrászművész és Oláh László

Pogány Korpusz

A városunkban 2004. augusztus 4-6. között megrendezésre kerülő Város- és Faluvédők XXIII. Országos Találkozója alkalmából került sor Papi Lajos – Kisújszállás 1987-ben elhunyt szobrászművészének – tiszteletére készíttetett (több szponzor által támogatott) mellszobor felavatására az Alkotóház udvarán.
A „Pogány korpusz” című alkotást Györfi Sándor szobrászművész készítette egyesületünk felkérésére.

Papgát emléktábla

1876-os rendkívüli áradás városunkban nem okozott katasztrófát, de külterületének jelentős részét hónapokig víz borította. A 131 éve épült gát – mely a város védelmét szolgálta – egy része a régi 4-es és a “ványai vasút” között megmaradt.
Az esemény és a Papgát jelentőségének emlékét őrzi a tábla, melyet 2004-ben az elszármazottak találkozója alkalmából állított egyesületünk és az Alföldkutatásért Alapítvány, ezzel is hirdetve a példaként szolgáló küzdelmet, melyet őseink a múltban vívtak.

Illéssy János szobor

Illéssy János, a reformkor és az 1848/49-es szabadságharc országos hírű személyiségének emlékét 2003 óta mellszobor is őrzi Kisújszálláson a Kálvin parkban.
A szobor elkészítésére a Városvédő és –Szépítő Egyesület Györfi Sándor szobrászművészt kérte fel, aki méltón mintázta meg városunk egykori híres lakóját.

Dr. Petkovics Tamás emléktábla

Egyesületünk – közadakozásból elsőként – Dr. Petkovics Tamásnak, városunk és a környék nagytudású, szeretett és elismert körorvosának emlékére táblát készíttetett és avatott 2002-ben.
Az emléktáblát – mely az orvos egykori Kálvin utcai házának falán látható – Pintér Attila szobrászművész, Oláh László és Oláh Miklós vállalkozók készítették.

Illéssy Sándor portré – 2001

Kisújszállás első polgármesterének Illéssy Sándornak portréja a Városháza róla elnevezett termét díszíti. Hosszas keresés után az Illéssy család hagyatékából előkerült egy fiatalkori olajportré, melyet a későbbi leszármazott, Illéssy Ádám lefényképezett. Erről készített Tóth Tünde festőnő reprodukciót 2001-ben.

Gaál Kálmán portré

Gaál Kálmán, városunk első közakarat által választott polgármestere volt. 1880-tól közel 32 évig szolgálta a várost határozott intézkedéseivel. Életműve rendkívül gazdag, városunk mai képe az ő keze nyomán alakult ki. Szinte minden jelentős középület az ő polgármestersége idején épült. Ő köveztette ki a főutat, ásatta az első artézi kutat és hozta létre a piacteret.
A Városvédő és –Szépítő Egyesület – az eredeti nyomán – Tóth Tünde festőnővel elkészíttette a polgármester portréját és azt a Városháza róla elnevezett termében – a képviselőtestület mindenkori üléstermében – helyezte el 2000-ben.

Emléktábla Marjalakán

2000. szeptember 23-án került sor Marjalaka egykori ősi telephely emléktáblával való megjelölésére. Pálóczi Horváth András – régészeti terepbejárása során – városunk határában hat Árpád-kori faluhely nyomait lelte fel, melyből az egyik Marjalaka. Az évszázadok viszontagságai, pusztító kegyetlenségei során a telephely elpusztult, de megjelölésével megőrizhetjük a régi magyar, majd kun település és lakóinak emlékét.
Az emlékhelyet a Millenniumi Emlékbizottság és a Városi Nyugdíjas Klub készíttette, gondozását egyesületünk végzi.

Illéssy kapu – 1999.

Az Illéssy család és Kossuth Lajos kisújszállási látogatásainak emlékére állította egyesületünk az Illéssy család hajdani lakóháza (Illéssy u. 52.) előtt álló emlékkaput. Emlékeztetvén arra, hogy e történelmi hely az 1848/49-es téli hadjárat idején kulcsfontosságú szerepet töltött be, lakói Illéssy János – Kossuth kormánybiztosa, barátja – és unokaöccse Illéssy Sándor pedig az események kimagasló egyéniségei voltak.
Az emlékkapu készítője: Györfi Sándor szobrászművész
Az avatás időpontja: 1999. október 6.

Kopjafa a Déli temető bejáratánál – 1999.

A XVIII. század legnagyobb pestisjárványa, mely országszerte 310.000 áldozatot szedett négy esztendő alatt, helységünket 1739. februárjában érte el. A járvány szeptember végén szűnt meg, mely az alig több, mint 3000 lakos közül 1200 embert ragadott el.
Ennek emlékeként került a Déli temető bejáratához a két kopjafa, melyet 1999-ben városvédő társunk Nagy István készített.

Márványtábla a Református templom falán – 1996.

1996. április 18-án került a Református templom falára az a márványtábla, mely az épület Műemlék voltára hívja fel az arra járók figyelmét. A tábla a Műemléki Világnap alkalmából egyesületünk és a Református Egyházközség által közösen rendezett ünnepség keretében került felavatásra és megszentelésre.

Emléktábla az 1956-os forradalom kisújszállási eseményeinek – 1996.

Az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (Zeneiskola) falán található ez a tábla, mely az 1956-os forradalom kisújszállási eseményeinek emlékét őrzi.
Az emléktáblát a Honvéd Hagyományőrző Egyesület kezdeményezésére a Városvédő és –Szépítő Egyesület készíttette és a forradalom 40. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség keretében avattuk fel 1996. október 23-án.

Emlékkő Arany János iskolájának helyén – 1996.

A magyar oktatás ezredik évfordulója alkalmából – 1996. november 5-én – került felavatásra a Jubileumi parkban az az emlékkő, mely arra az iskolára emlékeztet bennünket, amely a kő helyén állott és amelyben Arany János tanított 1834/35-ben.
Az emlékkövet Czobor Sándor képzőművész készítette egyesületünk, a Református Egyházközség, az önkormányzat és sok egyéni adakozó anyagi támogatásával.

Műemlékileg védett épület tábla a Morgó falán – 1995.

E a táblát “viseli” falán a hajdani Morgó csárda, mely 1781-ben
Rabl Károly tervei alapján épült és köszönhetően Zsoldos István tanár úr anyaggyűjtő és rendszerező érdemeinek, ma Néprajzi Kiállító teremként szolgál, melyben páratlanul gazdag, főleg gazdálkodási eszközöket, népi bútorokat, viseleteket magában foglaló gyűjtemény látható.
Az emléktáblát a Városvédő és –Szépítő Egyesület avatta fel a Műemléki Világnap alkalmából 1995. április 18-án.

Kopjafa a Szabadság téri iskola előtt – 1993.

A kunok betelepülésének emlékét őrzi a 750. évfordulóra készített kopjafa, mely a Szabadság téri iskola előtt látható.
Készítő: Nagy István 1993.

Holokauszt emlékfal – 1989.

június 25-én, a kisújszállási deportálás 45. évfordulóján – a régi zsinagóga helyén – került felavatásra ez az emlékfal, melyen annak a 118 helybeli zsidó lakosnak a neve található, akik a deportálás áldozatává váltak. Fekete Imre kezdeményezésére, a Városvédő és –Szépítő Egyesületen kívül az akkori MDF, a Városi Tanács, a népfront, sok helyi vállalat és magánszemély példaértékű összefogásának eredményeként készült el az emlékfal.